2009/07/11

Hogyan öljük meg az olvasót!


"- Látod? - folytatta. - A férfiak igenis képesek megváltozni. - Te jó ég! Mi ez a zaj? - És már válaszolok is: - Tudom már! Sok millió nő épp halálra röhögi magát."

A házasság ugyebár csupa öröm, de nincs az a nő, aki olykor ne kívánná a férje halálát… csak egy picikét. Ám amikor Jazz Jardine-t férje meggyilkolásával gyanúsítják, valahogy elhagyja a humorérzéke. Az élet negyven fölött kezdődik – mondják –, de nem jó mindjárt a hűvösön kezdeni. Jazz, a házitündér, Hannah, a karrierjét építgető nő, és Cassie, a szeretnivalóan hibbant anya: három hétköznapi figura. Jó esetben nem börtönkrónikák szereplői. Cassie és Hannah mégis kénytelen összefogni, hogy bebizonyítsák közös barátnőjük, Jazz ártatlanságát. Csakhogy a botcsinálta nyomozás során fény derül árulásra, házasságtörésre, hazugságokra, egy- vagy többéjszakás kalandokra, egymás pasijának elhalászására, és egyéb sötét tikokra. Vajon a barátság kibírja a szennyes teregetését?

Kathy Lette: Hogyan öljük meg a férjünket (és egyéb hasznos háztartási tanácsok)

Sokan ajánlották a könyvet és sokszor kerülgettem is, de élénksárga borítója és címe miatt sosem vettem meg. Mikor az Ulpiusnál 2-őt fizet 5-öt vihet akció volt a könyvhéten, úgy döntöttem, így megéri.
Hát, hogy őszinte legyek, nem érte meg. És csak ritkán mondok ilyet könyvre. Azonban ez nem nyerte el tetszésemet. Egyszerűen túl primitívnek és értelmetlennek tartom.
A történet szerint Jazzt, a tökéletes feleséget férje meggyilkolásával vádolják. Az elbeszélő Cassie, aki egy naiv, önbizalomhiányos feleség, aki nem mer szembeszegülni férjével, így rámarad az összes házi munka, s képtelen javítani a karrierjén. Hannah a harmadik díszpinty, aki gazdag, szép és belevaló. De ez mind mit sem ér, ha problémák adódnak a házassággal. És ez a könyv csak erről szól. Lehet, hogy csak amiatt nem érzem át a helyzet komolyságát, mert még nem élek házasságban. De ez akkor is TÚLZÁS, amit a nők levágnak a könyvben.
Valóban volt benne pár poén, amiken jót nevettem, de ahhoz képest kevés, amennyit vártam.
A könyv után már-már szégyellem, hogy én is a női nem tagja vagyok, mert MI nem vagyunk ezekhez hasonlóak, és soha nem is akarok olyan lenni. A könyv végére mindhárman bűnözőkké válnak, mindenki más-más okból kifolyólag.
Szóval most akkor mi volt az értelme a könyvnek?
Mert 400 oldal tömény értelmetlenség és hülyeség zsúfolódott össze a szemem előtt. S be kell vallanom, ilyen lassan könyvet még nem olvastam. Másfél hetembe telt, s emiatt a lehangoló könyv miatt máshoz sem volt kedvem.
Komolyan mondom, lehet, hogy tényleg bennem van a hiba. Senki ne vegye sértőnek, ha neki esetleg tetszett. Egyszer ilyet is kell olvasni. :P

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése