2011. február 21., hétfő

Az én kék kastélyom...

"Valancynak két otthona van: az egyik a Szilfa utcában a csúf, vörös téglás kis kockaházban, a másik Spanyolországban a Kék Kastély. Valancy azóta élt lélekben a Kék Kastélyban, amióta csak az eszét tudta. Ha lehunyta szemét, tisztán látta maga előtt a fenyőfákkal sűrűn borított hegycsúcson, tornyocskáival és kis lobogóival, halványan kéklő szépségbe burkolódzva, a gyönyörű, ismeretlen föld alkonyi egére rajzolódva."

A huszonkilenc éves Valancy még sosem volt szerelmes, és mintha a boldogság is elkerülte volna. Hatalmaskodó anyja és tolakodó nagynénje árnyékában egy vigasza van csupán: John Foster „tiltott" könyvei, és a Kék Kastélyról szőtt ábrándjai. Ekkor érkezik meg dr. Trent levele, és Valancy végre megfeledkezik az óvatosságról. Életében először azt teszi és mondja, amit akar. És hamarosan felfedez egy bámulatosan új, szerelemmel és kalanddal teli világot, ami legmerészebb álmait is felülmúlja.

Lucy Maud Montgomery: A kék kastély

Legjobb barátnőm ajánlotta a könyvet ezt a gyöngyszemet, lévén a kedvenc könyve. Kissé szkeptikusan álltam eleinte hozzá. Elolvastam a fülszöveget és megszívtam a fogamat. Gyerekkönyv és lányregény is egyben... Úgy éreztem, már kinőttem ebből a korszakból, sőt, igazából sosem voltam benne. Kimaradt életemből L. M. Montgomery Váratlan utázása, Anne-sorozata és még a Kisasszonyokat is csak tavaly sikerült elolvasnom. Szüleim sosem vettek nekem ilyen könyvet, amikor pedig már elég nagy voltam, nem gondolkoztam ilyen olvasmányokon. Lényeg: féltem tőle. Tartottam attól, hogy azt kell majd mondanom a barátnőmnek, nem tetszett. Nem kellett volna. :)
Valancy korban és jellemben is távol áll tőlem. 29 éves, bezárkózott lány, akit anyja és nagynénje irányít. Nem mer kiállni igazáért, és inkább tűr. John Foster természetbúvár könyvei tartják benne a lelket, de édesanyja ezt sem nézi nagyon jó szemmel. Mégis, egy váratlan esemény teljesen kimozdítja őt addigi világából. Valancy sarkára áll, kilép az otthon takarásából. Szerelmes lesz, új barátokat szerez és megismeri a világ szép, ám egyben árnyoldalait is. De mindenki tudja, hogy csak akkor válik belőlünk "igazi" ember, ha jót és rosszat is kaptunk már. Hiszen az ember a hibáiból tanul, és a csapások után képes erőt venni magán. Valancy élete is új fordulatokat vesz, kissé talán meséseket is. A könyv végkifejlete bántott csak kicsit. Túl "tündérmesés"-re sikeredett.
De nagyon megkedveltem Vaancy jellemét. A Redfern féle Lila Pirulák pedig nagyon megnevettettek, olyanok lehettek mint ma a Béres-csepp vagy a homeopátiás készítmények. A területvédő macsek is szimpatikus volt. Fotelmániás. :D
Ennyit Valancyról, a többit rátok bízom!

0 megjegyzés:

Ki itt belépsz... :)

Kedves Olvasóm!

Örülök, hogy meglátogattál, vagy csak idetévedtedben itt ragadtál! Olvasmányaimról, véleményeimről és a számomra kedves könyvekről olvashatsz! Jó böngészgetést! ;)

Athala

Molyolás :)

Rendszeres olvasók

Népszerű bejegyzések