A máltai sólyom

A máltai sólyom minden idők egyik legfontosabb és legjobb krimije. Mindent ehhez mérnek megjelenése óta, és fognak is még mérni, amíg lesznek krimiírók - és persze olvasók. Sam Spade-et megbízza egy bizonyos Miss Wonderley, hogy keresse meg a testvérét. Amikor partnerét, Miles Archert nyomozás közben hátba lövik, Spade egyszerre lesz hajtó és üldözött vad. Vajon képes lesz megtalálni a nagy értékű és titokzatos madarat, mielőtt a kövér ember az ő nyomára akad? A regény - kevesen tudják - 1936-ban már megjelent magyarul Faludi Miklós fordításában. Az Agave Könyvek most ezt a változatot adja közre a regény első megjelenésének nyolcvanadik évfordulója alkalmából.
Dashiell Hammett: A máltai sólyom

Miután elolvastam a Bogartos betörőt, megfogadtam, hogy muszáj az eredeti máltai sólymot is elolvasnom, végül is: alapnak számít a krimi világában. Ééééééés.... Nem csalódtam!! Bár számomra kicsit lassú volt a végkifejlethez vezető út, de ha 1929-ben írták! Akkor még minden lassabb volt, és ez nem negatívum. De a mai pörgős világban kicsit fura.
Tetszettek a karakterek, a régi film noir stílus és Sam Spade nyers stílusa. No meg az, hogy a környékén élő összes nőt bolondította. :D
A sztori tényleg újat hozott, de ma már kicsit lerágottnak gondolnánk. Adott a bajba jutott hölgy, aki felkeresi a detektívet és segítséget kér. Ezután egymást érik a hullák, szám szerint három. A hölgyeményről kiderül, nem is az, akinek mondja magát. Sam Spade pedig kénytelen mindent a kezébe venni, hiszen a rendőrség nem kedveli, viszont mindenki rajta keres egy fekete madarat. És itt veszi kezdetét a macska-egér játszma. Ki találja meg először a híres máltai sólymot? Kié lesz a nagy vagyon és kié a nő?
A könyv után rögtön megnéztem a filmet a családdal, és mit ne mondjak... Kellemes csalódás volt! Bogart fantasztikus színész, a hangulatot nagyon eltalálta a rendező és a dialógusok is hűek voltak a filmhez. Csak a főszereplő hölgyet alakító színésznő szerepét osztottam volna másra. Túl öreg volt a szerephez, na! :) De allgemeinban? Jó a könyv is, meg a film is, de nem életem legjobb krimije... Inkább, egy állomás a sok közül. Ilyet is olvasni kell néha. De az örök kedvenc akkor is Agatha Christie marad. :))))

Anatruria, Bogart, Croatoan...

A világ összes könyvesboltja közül pont ebbe kellett besétálnia. Pont a Barnegat Könyvesboltba. Különben Bernie Rhodenbarr soha nem találkozott volna álmai asszonyával, a gyönyörű és rejtélyes Ilonával. Mivel mindketten imádják Humphrey Bogartot, ezért minden estét együtt töltenek… Egy Bogart filmfesztiválon. A szerelem csodálatos dolog, de megélni nem lehet belőle, így aztán Bernie kapva kap az ajánlaton, amikor egy idegen, Hugo Candlemas néven, megbízza, hogy lopjon el egy dossziét. Bernie betör, ám nem elég, hogy ismét a szekrényben szorul egy kis időre, még a dosszié is eltűnik.

Lawrence Block: A betörő, aki Bogartnak képzelte magát

Kedvenc szereplő(k): Tiglath Rasmoulian, alias Tigli, TR, Tigbert Rotarian, Tigrid :D

Csak falom és falom Block-ot! :) Ez természetesen nagy vonalakban a könyvtárnak köszönhető, mivel kivételesen bent vannak azok a kötetek, amiket még nem olvastam, ráadásul időrendi sorrendben. :D
Bernie elszántan veti bele magát "munkájába". Azonban szerencséjére, ismételten hullákkal kerül összetűzésbe. Ráadásul képbe kerül egy olyan ország, ami nem is létezett, melynek bélyegei Budapesten láttak napvilágot. Eközben minden éjjel megismerkedhetünk két Bogart filmmel, melyek oly mértékű hatást gyakorolnak a mi Bernienk-re, hogy lassan átveszi beszédének stílusát. Megint belép Bernie életébe egy gyönyörű nő, csak azért, hogy utána olyan gyorsasággal el is tűnjön. Kalapszemle, egy Maugli nevezetű könyvárus, cirill betűk és állatnevek fordulnak elő a sorozat ezen részében, azért, hogy izgalmasabbá tegyék Bernie könyvünket.
Most Bernie romantikus oldalát is megismerhettem ebből a könyvből, ami, valljuk be, nem rontotta az összhangot, sőt... Javított, a Bernie-ról eddig kialakult pozitív képen. Valamint tetszett még a cselekménybe fűzött politikai történet is és a Bogartról megtudott tömény információ halmaz. Bevallom, szégyen szemre, sosem láttam még filmet, melyben az említett színész játszott. De a regényen felbuzdulva máris indulok egy DVD begyűjtő körútra!! :)))

Holttest a fürdőkádban

- ... Na, szóval ez a betörő jól betör, ti ketten bementek, mire te lelövöd.- Már megint én?- Olyan macerás máshogy mondani. De ha annyira zavar...- Nem, annyira azért nem zavar. Miért lövöm le?- Hogy ne kelljen vele osztozkodnod. (...)- Oké - bólintottam. - Miért meztelen?- Hogy a ruháját ne lehessen azonosítani.- Ray.- Oké, tegyük fel, hogy mindketten meztelenek.- Értem. Szóval elcsábít. Ekkor rájövök, hogy mit tettem. Megőrülök a bűntudattól meg a szégyentől, és ahelyett, hogy magammal végeznék, őt ölöm meg. Ott áll a zuhany alatt, lemossa magáról ördögi vonzalma nyomait, én meg találok az egyik fiókban egy pisztolyt, és elküldöm a másvilágra.Ray felsóhajtott. - Ennek nincs sok értelme - mondta megadóan.

Bernie Rhodenbarr lassan egy éve jó útra tért. És le nem térne róla, ha fel nem bukkant volna a boltjában új főbérlője, aki az eddigi alig ezer dolláros bérleti díjat tízezerre akarja megemelni. Nincs mit tenni, ismét be kell törni valahova. A célpont egy lakás, a tulajdonosok Európában - a fürdőben meg egy pucér hulla. Ez nem is lenne baj, de közben rá akarnak kenni egy betörést, amit tényleg nem ő követett el. Ha tudta volna, hogy Martin Gilmartin baseballkártyái félmillió dollárt érnek, biztosan ellopja őket. De nem tudta. Azt viszont igen, ha most nem tesz valamit, akkor nemcsak a boltjának, hanem szabadságának is búcsút inthet, márpedig azt semmiképpen nem engedheti. Márcsak azért sem, mert van egy új alkalmazottja, akinek új állás után kellene néznie. Egy farokkal nem rendelkező macskának meg nincs sok esélye a munkaerőpiacon.

Lawrence Block: A betörő, aki eladta Ted Williamst
Kedvenc szereplő(k): Raffles, Doll

Már sokadik Block könyvem ez, és még sosem csalódtam Bernie szórakoztató történeteiben. Kellemes, laza nyári olvasmány és mit ne mondjak, izgalmas is. Bár nem olyan Agatha Christie-s, Karin Slaughter-es vagy Skandináv krimis módon. Egyszerűen Bernie Rhodenbarr módján.
A sorozat eme kötetében, Bernie a jóvá válás útján indul meg, kezdetben sikerrel, de, hisz mindannyian tudjuk, "Kutyából nem lesz szalonna". A mi Bernie-nk is hasonló cipőben jár. Kényszert érez a betörésre, mely saját elmondása szerint, Isten adta adottság, mellyel születni kell. Azonban betörése ismételten kellemetlen helyzetbe hozza, s ismét keresztezi útját Ray Kirschmann rendőr, akin olyan förtelmesen áll az öltöny. Mindeközben hősünk továbbra is legjobb barátja Carolyn-nak, a leszbikus macskabolondnak :). Megismerkedik egy csinos fiatal hölggyel, a felső tízezerrel, egy farkatlan macskával és egy költészetterapeutával.
Kész kabaré, gondolhatna az, aki még nem olvasott Block-tól egyetlen könyvet sem. Azonban a látszat csal. Viccesen komoly könyv ez. New York-ban, ahol senki és semmi sem az, aminek látszik. Idegen taxisofőrökkel, letartóztatással és maratonra való készüléssel, és még sorolhatnám, de inkább csak annyit mondok: irány a bolt vagy a könyvtár, és olvasásra fel! ( Már én is belekezdtem a következőbe: A betörő, aki Bogartnak képzelte magát)

Róma vs. Jeruzsálem

"- Akkor hát együtt kapjuk meg a birodalmat, az öleléseket és az éjszakákat. Sem én nélküled, sem te nélkülem, sem Titus Bereniké nélkül, sem Bereniké Titus nélkül...
- Nézd, egy loncinda tekeredett köré (jázmin).
- És?
- Amikor ez előfordul, együtt alkotják a szerelem bokrát. Volt egy ilyen Malathában, gyermekkorom várában. Anyám elmondta, hogy soha nem szabad megpróbálni szétválasztani őket, hiszen oly szorosan fonódnak egymásba, hogy mindketten elpusztulnának.
- Sem te nélkülem, sem én nélküled..."

Jean-Francois Nahmias regénye által megélhetjük a Róma és Jeruzsálem közötti véres összecsapás korszakát egy kivételes szerelmespár (Titus - Bereniké) lángoló szenvedélyén keresztül. Nevük az évszázadok múltával sem halványodott el.

Jean-François Nahmias: Titus I-II.

Kedvenc szereplők: Mucianus, Tiberiosz Alexandrosz, Vespasianus, Bereniké

Szégyellem magam, hogy csak most sikerül megint írnom, de mentségemül szolgáljon, hogy igencsak mozgalmasra sikeredett a nyár :D De most inkább erről a gyöngyszemről.
Édesapám ajánlatára kezdtem bele a Titusba. Korábban már olvastam Nahmias-tól, így nagy buzgalommal vetettem bele magam, és nem csalódtam. Cselekmény dús történelmi regény, mely hűen ábrázolja a római kort, a letűnt császárok, az őrült császárok és az isteni cézárok idejét. Tapasztalatból tudtam már, hogy Nahmias ért az érzelmek viharához és ábrázolásához, de a Titus még tudott újat is mutatni. Ahol örömteli esemény történt, ott nevettem és mosolyogtam, ahol a szereplők szenvedtek, velük szenvedtem én is, néma zokogással. Nem vagyok az az érzelgős típus, de az nem ember, akit nem érint meg Titus és Bereniké különleges története és sorsa.
Vegyük az alaphelyzetet: Titus Vespasianus fia, aki hősies és Rómához hű katona. Mégis a nyitó jelenetben elveszíti császára, Caligula kegyét, így menekülésre kényszerül a még csecsemő Titusszal. Majd díszletváltás, s Malathában találjuk magunkat, a tizenkét éves Bereniké hercegnő palotájában, s első kérőjével, Tiberiosz Alexandrosszal, akinek alakja végigkíséri a történetet. Bereniké tizenkét évvel idősebb Titusnál. Intelligens, vonzó nő, aki ért a politikához, így az évek során egyre nagyobb befolyást szerez Palesztinában. Mindkettőjük életét egy-egy jóslat irányítja, melyet gyermekkorukban hallottak. Titusra császári trón vár. Bereniké atyja pedig egy olyan életfáról mesél, melynek ágai az egek felé nyúlnak. Ilyen körülmények között találkoznak, s szenvedélyük tűzbe borítja Jeruzsálemet, Alexandriát és Rómát. A végkifejletről? Az legyen meglepetés! :)
Róma fény- és árnyoldalai is bemutatásra kerülnek. Korábban arra vágytam, bár abban a korban születtem volna. Most elgondolkozom rajta. Nehéz lehetett egy ember kedélyállapotától függeni.
Említés esik a katolicizmusról is, bár a fő vonalat a római-zsidó ellentét viszi. És ez lesz a végzete a szerelmespárnak.
Mindenkinek csak ajánlani tudom.

Könyfesztiválos, begyűjtős körút :)))))

Bár reménykedtem benn, hogy idén is lesz óriási Ulpius - akció (tavaly 2-őt fizet 5-öt vihet volt), azonban ez most elmaradt :( . Így sokkal kevesebb könyvvel tértünk haza anyukámmal.
Íme a termés!!!



A Murakamit nem lehetett ott hagyni, mert 7500,- helyett 4900,- ért odaadták!!!! A Hunyadi apának lesz, a Lázadó angyalok pedig a húginak!!! Szóval a termés igencsak "ergya" volt... De hátha a Könyvhét többet hoz!!!

Szocdem, fegyverkereskedelem, Svédország...

Annika telefonügyeletes egy stockholmi bulvárlapnál. Egy napon valaki véletlenül bejelenti, hogy egy ruhátlan halott lány fekszik egy parkban meghúzódó, régi zsidó temetőben. Annikát is kiküldik a helyszínre. Tudósításával kivívja főnöke elismerését, egyben felébreszti idősebb kollégái féltékenységét. A lány, mint vérbeli bulvárújságíró az áldozat egykori munkahelyére, egy sztriptízbárba is beépül a nyomozás kedvéért, miközben a szerkesztőségben folytonosan küzdenie kell az őt gáncsolni próbáló kollégákkal, és barátjával, Svennel való kapcsolata is egyre félelmetesebb irányt vesz.

Liza Marklund: Studio 69

Kedvenc szereplő(k): Whiskas, Patricia, Nagyi

Nyomasztó...

Ha valaki végig olvasta ezt a könyvet, az tudja, mire gondolok. Ugyanis a legnagyobb pofon a regény végén várja az embert, de az a pofon akkorára sikerült, hogy tátva marad az ember lányának szája. Legalább is az enyém úgy maradt. A csavar talán csak Dennis Lehane Viharsziget-éhez hasonlítható.
Minden fejezet elején találunk egy kis szösszenetet, melyek feltehetőleg egy napló bejegyzései. Azonban nem lehet tudni, ki írta. Tele vannak fájdalommal és rettegéssel. Már ezek is nyomasztóan hatnak, nemhogy az egész sztori...
A gyilkossági nyomozás mellett a kormány titkainak leleplezésén is dolgoznak az újságírók. A könyv betekintést enged a szerkesztők mindennapi életébe és a szabadúszók versengéseibe is. Igazi kis ínyenc falat! Az is újdonság, hogy nem a rendőrség nyomoz leginkább, hanem Annika, aki szabadúszó újságíró és egy kis svéd városkából jött fel Stockholmba, hogy szerencsét próbáljon. Beültetik a "rémvonal"-hoz, egy telefonhoz, ahová mindenféle bejelentések érkeznek feminista felkelőkről, nőnek öltöző tévésről, zsidó temetőben talált halott lányról, egy miniszter alibijéről,...
Nehéz letenni, bár az IB-s részek kicsit untattak, mivel magyarként nem nagyon ismerem a svéd politikai helyzetet... Itt is van összeesküvés-elmélet (Hodgins nagyon szeretné :P ( Dr. Csont - Bones, ha valaki nézni...)) dögivel.
Bár, az igazat megvallva, inkább maradnék Arnaldur Indridason könyveinél, mert nekem a klasszikus krimik jobban bejönnek. Ahol a nyomozó nyomozó, az újságíró pedig újságíró.
De ez nem jelenti azt, hogy nem tetszett, sőt, nagyon izgalmas volt, és úgy érzem, egyre jobban rákapok majd a Skandináv Krimik sorozatra, mert "LEHENGERLŐ"!! :D

A genetika nem játék!!!!

" - Hogy mondja?

- Az agya nincs a helyén."

Reykjavíki lakásán gyilkosság áldozata lesz egy idős férfi. Erlendur, a nyomozó különös üzenetet talál a holttesten, s egy fiók mélyéről előkerülő, elmosódott fotó is gyanús a számára. Erlendurnak nem sokat kell kutakodnia a halott férfi múltjában, hogy kiderüljön: negyven évvel ezelőtt valaki feljelentette nemi erőszakért. De van-e valami köze ennek a régi, nem bizonyított ügynek ahhoz, hogy betörték a koponyáját? Hiszen egy, az idős ember által esetleg tetten ért besurranó tolvaj is lehetett a gyilkos. Erlendurnek régi, fájó sebeket kell feltépnie a válaszért, miközben magánéletében is épp elég az elrendeznivaló.

Arnaldur Indridason: Vérvonal

Kedvenc szereplők: Elín, Sigurdur Óli, Eva Lind

Már több könyvet is olvastam a Skandináv krimik ciklusból, és mindegyikkel meg voltam elégedve. Csavaros, szórakoztató, és mégis csak közelebb áll hozzánk, mint Agatha Christie kora. Magától az írótól, Arnaldur-tól is olvastam már, a Távoli hangok-at. Emlékeim szerint, az is nagyon tetszett. A sztori hihető és elszomorító. Ugyanúgy, mint a Sikoly-ban.

Két nyomozás is folyamatban van a cselekményben. Első, a főszál: Holberg meggyilkolásáról, a másik pedig egy fiatal menyasszony váratlan eltűnéséről. Egyik történet végkifejlete sem mentes a fájdalomtól és az általam átélt borzalomtól. Újra és újra elgondolkozom, hogyan élhetnek emberek a Földön, akik képesek arra, hogy fizikai és egyben lelki fájdalmat is okozzanak kiszemelt áldozataiknak.

A harmadik szál főszereplője maga a nyomozó: Erlendur. Az ő élete sem olyan fényes, mint azt gondolnánk. Kiegyensúlyozatlan életet él, családjával hébe-hóba tartja csak a kapcsolatot, így "úgymond" csak a munkájának él.

Tény, hogy a regény olvastatja magát, izgalmas és még számomra is új dolgok derültek ki a nyomozásról, pedig egy ideig CSI-őrült voltam. :) Még az is felmerült bennem, hogy érdekes szakma lenne a kriminológia... De persze erről már lekéstem. :D Jogra akkor se mennék, ha fizetnének érte, így is lustasággal szenvedek, ott meg agyba-főbe kéne tanulnom magam.

Még csak annyit, hogy a könyvből film is készült (bizony-bizony) 2006ban, izlandi, német és dán koprodukcióban. Nem láttam, de lehet, hogy majd megnézem. Azonban tudom, csak csalódnék, mert olyan jó biztos nincs, mint a könyv!! :D

Na gyerekek, vége a dumának, tessék olvasni!!!!